Elvárható társadalmi szerepvállalás, vagy önkényes cenzúra? A közösségi médiából az afganisztáni hatalomátvétellel egy időben elkezdtek eltűnni a tálibok oldalai, újból felvetve a kérdést, meddig terjedhet a platformok demokratikus vétójoga. Steven Buckley brit kutató szerint a közösségi média önmagában is a politika résztvevőjévé vált, de nem szabad elfelejteni: minden online folyamat a valóságban látott mintákon alapszik.
Többen belga állampolgárok, vagy olyanok, akiknek Belgium ígért védelmet.
A tálibok terrorszervezetként vannak nyilvántartva Kanadában.
A Pentagon szóvivője hétfőn számolt be arról, hány embert evakuáltak az ázsiai országból. Csak az előző 24 órában 16 ezer embert szállítottak el. 1300-an egyenesen Washingtonban landoltak.
Az afgán nők középkorú generációja még emlékszik, hogyan szorították ki őket az iskolákból, az 1990-es évek végén, amikor a tálibok átvették a hatalmat. Most attól tartanak, ez megismétlődik. Van, aki már félelmében el is égette diplomáját.
Húszezer afgán menekültet szállásolnak el, a költségeket a szállásplatform állja. Csak azok jelentkezését várják, akik az egész lakásukat kiadják.
A tálibok szóvivője arról beszélt, hogy nem támogatják a külföldi állampolgárok kimenekítésére szabott határidő meghosszabbítását.
Teljesen rosszul mérte fel az afganisztáni helyzetet a Biden-adminisztráció, de még az amerikai hírszerzés is - derül ki a The New York Times cikkéből, amelyben részletesen leírták, milyen folyamatok vezettek a totális káoszig. Az, hogy ne legyen gyors evakuálás és ne kapjanak könnyen vízumot az amerikaiaknak segítő afgánok, egy Biden-Gáni alku következménye. Az afgán elnök úgy gondolta, bizalmatlanságot szülne egy gyorsított kimenekítés, miközben ő maga iszkolt el először a tálibok elől. A CIA-főnök viszont hétfőn titokban Kabulban járt és tárgyalt egy tálib vezetővel - csak feltételezni lehet, hogy a kivonulással kapcsolatban.
A kimenekített emberek az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság röszkei és tompai objektumaiba kerülnek.
A tálib szóvivő szerint aláásná a hitelességüket, ha bántanák a nőket, így inkább ne menjenek dolgozni, nehogy bajuk essen.
Az éjjel landolt a kecskeméti bázison a Honvédség két utasszállítója.
Éles lőszert nem használtak a magyar katonák a kabuli mentőakciónál, de “pattogtak a golyók körülöttük”, ám “nem elsőbálozók voltak”, nem viselte meg őket. Az egyhetes akció pontos költségét még nem tudni, de az biztos, hogy a hamarosan vesz még a hadsereg újabb két repülőgépet. A kimenekített 540 emberről részleteket nem lehet tudni, de átszűrte őket a titkosszolgálat.
Ezt az AFP két forrása is megerősítette.
A világ legfejlettebb hatalmai próbálják kedden keresni a kiutat az afganisztáni helyzetből, ám a nagy kérdés valószínűleg az lesz: maguk mellé tudják-e állítani a világ többi nagyhatalmát.
Megjósolhatatlan a helyzet a kabuli reptérnél az ausztrál miniszterelnök szerint. Ausztrália kedd reggelre 650 embert menekített ki.
A pontos időpontot nem a külügyminiszter, hanem a hadsereg főparancsnoka fogja bejelenteni. A magyarok kicsivel több mint ötszáz embert tudtak kimenekíteni.
Sikerült hazahozniuk saját embereiket és szövetségeseiket, nem indítanak több repülőt Kabulba.
Teljes a bizonytalanság Afganisztánban. A tálibok a hatalmuk konszolidálására törekszenek, ezt azonban gátolhatja a humanitárius és a gazdasági válság, ami máris menekülthullámot indított el.
Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a Magyar Honvédség parancsnoka és Benkő Tibor honvédelmi miniszter az afganisztáni mentési akció részleteiről. A magyar katonák 540 embert menekítettek ki.
Azonnal hagyja el mindenki a kabuli repülőtér környékét – kérte a brit, az amerikai és az ausztrál kormány is.
